Tanítványokként fontosnak tartjuk, hogy a lelkiségünk formálja a cselekedeteinket, ne pedig fordítva. Változik a megértésünk a járványról, formálódik a véleményünk, akárcsak az, hogy milyen előírásokat követünk. Mindezeken túl azonban vannak keresztyén értékek, amelyekre mindvégig lehet építeni. Az alábbi három „alapelvet” szeretnénk követni és képviselni bibliai megértésünk szerint, hitvallási alapon, missziói céllal:
Békesség
Abban a Krisztusban hiszünk, aki legyőzte a halált és győztes királyként az Atya jobbján ül: vagyis uralkodik minden felett. Szavakban és tettekben is világosan megmutatta, hogy szándékában és hatalmában áll a világ újjáteremtése. Ez az új teremtés az ő Lelke munkája által jelenleg is zajlik, és amikor majd teljességre jut, nem lesz többé sem betegség, sem fájdalom, sem halál. Akik átéltük az újjáteremtést az életünkben, új életet kaptunk Istentől, nem félünk, hanem teljes a békességünk, mert a világunk Isten kezében van.
Bibliai háttér
‘A trónuson ülő ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!”'(Jel 21,5)
„Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek.” (Zsolt 46,3-4)
„Az ő kezében van minden élőnek a léte és a minden emberi testnek adott lélek.” (Jób 12,10)
Hitvallási utalások
„Hiszem, hogy a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak örökkévaló Atyja, aki a mennyet és a földet minden benne lévőkkel együtt semmiből teremtette, és azokat örökkévaló tanácsával és gondviselésével fenntartja és igazgatja: énnekem az ő Fiáért, Krisztusért Istenem és Atyám. Ezért annyira bízom benne, hogy nem kételkedem: minden testi-lelki szükségemre gondot visel, s még azt a rosszat is javamra fordítja, amit ebben a siralomvölgyben reám küld. Ezt ő megteheti mint mindenható Isten, és meg is akarja tenni mint hűséges Atya.”
„A gondviselés Isten mindenható és mindenütt jelenlévő ereje, amellyel a mennyet és a földet, minden teremtménnyel együtt szilárdan kézben tartja, és úgy igazgatja, hogy amit a föld terem, továbbá eső és aszály, termő és terméketlen idők, étel és ital, egészség és betegség, gazdagság és szegénység – szóval minden – nem véletlenségből, hanem az ő hűséges atyai kezéből származik.”
„…ha baj ér, türelmesek, ha jó dolgunk van, hálásak vagyunk, a jövőre nézve pedig bízunk a mi hűséges Istenünkben és Atyánkban. Tudjuk, hogy senki és semmi nem szakíthat el minket az ő szeretetétől, mert minden teremtmény annyira a kezében van, hogy akarata nélkül semmit sem tehet, sőt meg sem mozdulhat.” (HK 26-28)
Missziói szempont
Az ember számára a hírek gondolat- és lélekformáló erők. Korábban soha nem látott gyorsasággal és mennyiségben jut el hozzánk információ. A világban bármilyen botrány, tragédia, betegség történik, annak a híre könnyedén eljut a közvetlen életterünkbe. Emiatt tele vagyunk a rossz hírek okozta félelemmel, szorongással, szomorúsággal, kétségbeeséssel. Jézus követőiként viszont eljutott hozzánk egy mindennél erősebb Jó Hír (görögül: evangélium), amely mindennél erősebben formálja a gondolatunkat és lelki folyamatainkat. Méltatlannak tartjuk, ha a világból jövő híradás átformálja az egyház életét: ehelyett az egyházból jövő öröm-híradásnak kell átformálnia a világ életét. Ezért küldetésünknek tartjuk, hogy gyülekezetként a félelemmel teli világ számára a békesség szigete legyünk, amely Isten Békességét (héberül: shalom) tükrözi.
Szabadság
Jézusban hiszünk, akinek a neve azt jelenti: Szabadító. A golgotai kereszten és a feltámadásban Krisztus véghez vitte a szabadítást: Isten megvásárolt (megváltott) önmagának, hogy az ő uralma alatt éljünk, így mindenben neki tartozunk engedelmességgel. A világi vezetőknek Krisztus parancsára engedelmeskedünk, mindabban, ami Isten akaratával nem ellenkezik. A Szentírás alapján világosan Isten akarata, hogy istentiszteletre egybegyűljünk, valamint személyes közösségben legyünk. Ennek módjában szükség szerint, önként korlátozzuk önmagunkat, de fel nem adjuk ezeknek gyakorlását.
Bibliai háttér
„Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett.” (Róm 13,1)
„Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.” (Zsid 10,25)
„Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (Csel 5,29)
„Amikor Dániel megtudta, hogy alá van írva ez az (imádkozást tiltó királyi) irat, hazament. Emeleti szobájának ablakai nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét, ahogyan azelőtt is szokta.” (Dán 6,11)
Hitvallási utalások
„Mit akar Isten a negyedik parancsolatban? Először azt, hogy tartsuk fenn az igehirdetés szolgálatát és az iskolákat. Én magam pedig – különösen a nyugodalom napján – Isten gyülekezetébe szorgalmasan eljárjak, Isten igéjét tanuljam, a sákramentumokkal éljek, az Urat a szentek közösségében nyilvánosan segítségül hívjam, és keresztyéni módon adakozzam.”
„Mit akar Isten az ötödik parancsolatban? Azt, hogy szüleimnek és valamennyi elöljárómnak minden tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak, minden jó tanításuknak és büntetésüknek magamat illő engedelmességgel alávessem, és az ő vétkeik és szeszélyeik iránt is türelmes legyek, mivel Isten minket az ő kezük által akar vezetni.” (HK 103-104)
„Nyomorúság idején pedig – kiváltképpen, ha az egyházat sújtja – szakadatlanul imádkozni kell, magánosan is, és nyilvánosan is.” (HH XXIII.)
Missziói szempont
A társadalom egy része cinikusan és apátiával fogad mindenféle hatósági rendelkezést, gúnyt űz belőle, semmibe veszi azokat. Szabadságot színlelve az ilyen ember foglyává válik saját önhittségének és képtelenné válik az együttműködésre és engedelmességre. A társadalom másik része az egyéni felelősségét és józan eszét is háttérbe szorítva feltétel nélkül aláveti magát minden szabálynak, ezáltal lemond személyes szabadságáról és önigazoltan emberi törvényektől várja a megmenekülést. Mindkét csoport felé küldetésünk a keresztyén szabadság megélése, amely úgy él alávetett és engedelmes életet, hogy Isten uralmát helyezve középpontba megőrzi a lelkiismeret és gondolat szabadságát.
Hisszük továbbá, hogy a világunknak szüksége van fegyelmezett, de bátor tanítványokra, akik mernek személyesen is kapcsolatot tartani a távolságtartás és elszigeteltség járványában.
Kedvesség
Jézus tanítványaiként hit által Isten családjához tartozunk. Emberi kapcsolatainkat és viszonyulásunkat elsődlegesen ez a tény határozza meg. Prioritás, hogy a járvány alatt a közöttünk lévő egység erősödjön, és ne sérüljön. Ha egészen eltérő állásponton is vagyunk a járványügyi kérdésekben, akkor is szeretjük egymást. Ezért igyekszünk tekintettel lenni egymás lelkiismeretére és kerüljük a felesleges botránkozást. Elfogadjuk egymásról, hogy mind a „lazább”, mind a „szigorúbb” hozzáállású tagjaink jó szándékkal, Isten előtti jó lelkiismeretük szerint járnak el. Ha valaki saját egészsége vagy veszélyeztetett hozzátartozója miatt inkább távol marad, nem ítéljük el, hanem igyekszünk más módon kapcsolatban maradni vele. Az alapvető tisztasági szabályokat egymás iránti jóindulatból betartjuk. Aki fertőző beteg, elvárjuk, hogy maradjon távol a gyógyulásig.
Bibliai háttér
„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (1Kor 13,34-35)
„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt…” (Fil 2,3-5)
„Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek! Megütközésre ne adjatok okot sem a zsidóknak, sem a görögöknek, sem az Isten egyházának; mint ahogyan én is mindenben mindenkinek igyekszem kedvére lenni, nem a magam hasznát keresve, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.” (1Kor 10,31-33)
Hitvallási utalások
„Mert egyedül Krisztust ismerik el az egyház fejének és fundamentumának, és őbenne felépülvén naponta megújulnak a bűnbánatban, és türelemmel hordozzák a rájuk helyezett keresztet; sőt, a képmutatás nélküli szeretet összeköti őket Krisztus minden tagjával, és ezzel bizonyítják, hogy ők Krisztus tanítványai, állhatatosan megmaradván a békesség és a szent egység kötelékében.” (HH XVII.)
„Minden szent, aki Krisztussal, az ő fejével egyesült Szent Lelke és a hit által, közösségben van vele az ő kegyelmében, szenvedéseiben, halálában, feltámadásában és dicsőségében. Egymással szeretetben egyesülve a szentek részesülnek egymás kegyelmi ajándékában, és kényszeríttetnek mindazon közösségi és személyes kötelezettségek elvégzésére, amelyek az ő kölcsönös javukat szolgálják úgy belsőleg, mint külsőleg.” (WH 26.)
Missziói szempont
A járvány elmúlik (akárcsak a világ), viszont Isten népe az örökkévalóságra tervez. Ha Krisztusban fenntartjuk az egységünket és megéljük szeretetünket, azzal tanúsítjuk, hogy Isten uralma nagyobb erő mindennél, ami a világunkat megrengeti vagy megosztja; valamint egyúttal meghívunk mindenkit, meneküljön ehhez az Úrhoz.
